Christopher Nolan korunk egyik legjelentősebb filmes direktora 2017-ben a Dunkirk megrendezésével egy sajátos hangulatképet készített a második világháború egyik legnagyobb hadműveletéről: a dunkirki kimenekítésről. A Dunkirk evacuation vagy Dynamo hadművelet néven elhíresült bevetés 1940 májusának végén zajlott és ma már szinte minden történelemkönyvben szerepel.

A kép forrása: amctheatres.com

A háború ekkoriban már kilencedik hónapja tartott és a hitleri német hadsereg Lengyelország illetve a Skandinávia (Dánia, Norvégia) lerohanása után hozzákezdett Nyugat Európa meghódításához is. A német csapatok a Blitzkrieg során villámgyorsan özönlötték el a Benelux államokat (Hollandia, Belgium, Luxemburg) majd Észak-Franciaországot. A német támadás olyan gyors és átütő volt (ejtőernyős egységek majd harckocsizó hadosztályok szakszerű mozgatásával) hogy kettévágta a szövetséges hadseregeket és egy jelentős, mintegy 400 ezres angol-francia vegyes sereget szorított a tengerpartra. A Dunkirk partjainál rekedt brit és francia katonák teljes bekerítésben, ráadásul tüzérségi és páncélos támogatás nélkül kiszolgáltatottan várták a halált hozó német páncélosokat. Ám az ellenséges harckocsik szerencsére megálltak és Hitler parancsára bevárták az uitánpótlást. Ezt a német kényszerpihenőt használták ki az angolok arra, hogy minden mozdítható hajójukkalt átmenekítsék fiaikat a 40 km széles La Manche csatorna túlpartjára a biztonságot jelentő Angliába. Ez volt a híres Dynamo hadművelet a Dunkirk című film alapját jelentő történelmi esemény. Összesen 300 ezer szövetséges katona kimentése zajlott ekkor a csatorna túlpartjára.

A térkép forrása: news.bbc.co.uk

A Nolan teremtette filmes hangulatkép, a Dunkirk melletti partokon rekedt francia és angol harcosok kétségbeesett szabadulásvágyát és kiszolgáltatottságát tárja elénk szemléletesen. A rendezés eszköztárában első helyen a monumentális képsorok állnak, hiszen valóban hatalmas statisztériával dolgoztak és a helyszín is autentikus, az óriási homokos partszakasszal az Észak-francia partvidéken. Második helyen a hanghatások állnak, melyek szünet nélkül kísérik végig a filmet és sajnos gyakran fülsértőek. Tagadhatatlanul idegesítő az állandó dübörgés és folyamatos háttér effekt-dömping a fülünkben a film legelejétől a legutolsó percéig. Bizonyára Nolan úgy gondolta: az állandó zaj majd erősebb átélhetőséget és sokkolóbb összhatást nyújt a nézők számára, hogy átérezzék a partra szorult kiskatonák kétségbeesését és félelmeit. Ezen a téren túltolta azonban kicsit a dolgot. 

A kép forrása: csmonitor.com

Ugyanakkor az élmény valóságos: angol és francia katonák tízezreit látjuk, valósághű egyenruhákban valósághű környezetben csak éppen viselkedésük érezhető kissé szintetikusnak. Nehéz elhinni ugyanis, hogy például néma csöndben legyen egy ekkora méretű tömeg, mint ahogyan robotszerű magatartásuk is nagyon mesterkélt. A híres Dinamó hadművelet viszont melyben a britek csónakok, ladikok, hajók ezreivel indulnak a csatorna túlpartjára hazahozni fiaikat egy egészen elképesztő és lenyűgöző történelmi esemény lehetett, az önfeláldozó segíteni akarás mintapéldája. Mind az angol hadvezetés és admiralitás - mely egy brit partokon lévő dinamó-házból irányította az akciót (innen a hadművelet elnevezése) - mind pedig az angol lakosság eltökélten akarta kimenekíteni a szövetséges katonákat csapdájukból.

Nolan sajnos nem ezt a heroikus küzdelmet helyezi filmje középpontjába, hanem egy kitalált fiatal katona, egy bizonyos Tommy sorsát (alakítója: Fionn Whitehead), aki azon a bizonyos parton rekedve szeretne hazajutni. Lehetett volna ebből a témából egy igazán élvonalbeli háborús filmet készíteni, ha a helyzet valódi különlegességét helyezik fókuszba, és nem a felesleges hanghatásokkal, hanem egy érdekes történettel próbálják meg átadni azoknak a napoknak a hangulatát. Ez sajnos most nem jött össze Nolannek.

A Dunkirk bár kétségtelenül jó film és a háborús filmek sorában előre helyezhető, semmiképp sem tartozik a legjobbak közé a műfajban. Értékelésem: 3,5 csillag.

Az örmény származású, de orosz filmeket készítő Karen Shakhnazarov (aki a Karen keresztnév nőies hangzása dacára férfi rendező) 2012-ben készítette el a Fehér tigris című második világháborús harckocsizó filmjét. A tankos filmek kedvelői ismerik és bizonyos látvány-jelenetei miatt kedvelik is. Mostani posztunk erről a filmről szól.

Orosz T-34/85 harckocsik a filmben. A kép forrása: www.imdb.com

Az alaptörténet egy front-sztorinak indul, melyben a keleti hadszíntéren az orosz katonák körében babonás félelemmel kezd terjedni egy titokzatos német harckocsi híre. A fehérre festett Tigris tank sorra semmisíti meg az oroszok T–34-es harckocsijait, és úgy tűnik, képtelenség legyőzni.

A tank típusa egyébként igazi érdekesség, én leginkább egy Tiger (P)-nek nézem, melyet 1941-ben a Porsche gyártott, ám fejlesztése nem fejeződött be teljesen. A másik oldalon ekkoriban jelenik meg a T–34/85 mely talán képes felvenni a versenyt vele (legalábbis az oroszok ebben reménykednek). Ám a rejtélyes német tank mindig túljár az oroszok eszén. A vele való találkozásban mindenki meghal, egyetlen kivétellel, ő: Najdenov (Aleksey Vertkov), aki bár borzalmasan összeég, ám csodával határos módon mégis életben marad.

A kép forrása:LINK

Fedotov őrnagy (Vitalij Kiscsenko) őt bízza meg a Fehér tigris felkutatásával és legyőzésével. Ehhez Najdenov rendelkezésére bocsátanak egy felspécizett T–34/85-ös tankot, a legjobbat, amit az orosz hadvezetőség ki tud állítani. Megkezdődik tehát a párharc a felek között, és a hajsza a nácik titokzatos tankja után.

A Fehér tigrist mindvégig valamiféle misztikum övezi, mintha az istenek oltalmaznák, vagy mintha nem is emberek irányítanák. Sajnos a film legvégéig nem tudjuk meg, hogy kik ültek benne, kiknek volt köszönhető a rengeteg bravúros győzelem.

A film utolsó harmada teljesen másról szól, mintha Shakhnazarov bele akart volna még préselni filmjébe valamiféle emelkedett bölcsességet, melyet a fegyverszüneti tárgyalások megtekintése után maga Adolf Hitler mond el a nézőknek.

A kép forrása: thefilmstage.com

A Führer egy ismeretlennel beszélget, miközben kifejti: a háború mindig is természetes velejárója volt az emberiség történetének, és folyamatosnak tekinthető, legfeljebb szünetek szakítják meg (mint épp napjainkban is). Nagy kár a Fehér tigris elkalandozó zárásáért, mert a tankos jelenetek kifejezetten látványosak, a scriptnek meg kellett volna maradnia ezen az eredeti nyomvonalon.

Értékelésem 4 csillag a filmre, mert az olyan harckocsi fanoknak, mint jómagam, valódi csemegét jelentenek a tank párharcok és csatajelenetek. A Fehér tigrist ajánlom minden tankőrültnek és háborús film rajongónak.

Mint a háborús filmek megszállott rajongója, a különleges kihívásnak éreztem elkészíteni a legjobb háborús filmek listáját, melyhez körülbelül száz alkotást mérlegeltem és ezekből állítottam össze végleges felsorolásomat (nagyon komolyan véve a válogatást). 

De milyen alkotásokat is tekintek én háborús filmeknek? Csakis azokat, melyek megtörtént, valós háborúkról szólnak és nem kitalált fegyveres konfliktusokat állítanak középpontjukba. Nem sorolom ide például a scifiket (még ha háborúsak akkor sem) és a történelmi filmeket sem, melyek a XX. századot megelőzően zajlottak illetve a holokauszt-történeteket. Természetesen nem háborús produkciók a különféle jövőben játszódó disztópikus illetve futurisztikus művek, esetleg zombi alkotások, még ha ezekben háborúkra emlékeztető küzdelmek zajlanak is. 

Egy ókori trójai harcról vagy egy középkori keresztes hadjáratról szóló mozi nálam a történelmi film kategóriájába kerül, míg a Schindler-listája típusú művek holokauszt alkotások. Háborús film viszont minden XX. vagy XXI.századi valós háborúról szóló mozi. Tehát például a két világháború, a koreai és vietnami háború, az afganisztáni küzdelem és az Öböl-háború, illetve minden bevetés az említett évszázadokban (pl szomáliai harc, ami a Black Hawk Down alapját képezi).

A háborús film műfaj érdekessége a realizmus, az átélhetőség és a hihetőség, melyek szerintem fontosak a végeredmény minősége szempontjából. A listán szereplő 20 film közül 14 második világháborús, 3 a vietnámi háborút mutatja be, 3 pedig egyéb háborúról szól (első világháború, afganisztáni háború, szomáliai konfliktus). De nézzük a listát a huszadik helytől az aranyérmes produkcióig haladva:

20. Jöjj és lásd (1985)

A kép forrása: arturfilm.blog.hu

Orosz háborús dráma a Jöjj és lásd Elem Klimov rendezésében, 1985-ből. Szinte kegyetlen realizmussal gyermeki szemszögből mutatja meg a második világháború borzalmait az orosz fronton. A film bennünk marad megtekintése után még sokáig, mert nyersen láttatja a nácik brutális tetteit és azt is, hogy mit okoz mindez egy-egy gyermek lelkivilágában. 

19. Harag (2014)

A kép forrása: theguardian.com

Harckocsizós film Brad Pitt főszereplésével, David Ayer rendezésében. A helyszín a háborús Németország 1945 tavaszán, amikor már csak hetek vannak hátr a háborúból, ám a visszavonuló német csapatok, a krautok, ahogyan a filmben hívják őket az amerikaiak, még keményen ellenállnak. A történet középpontjában álló Fury harckocsi legénysége heroikus küzdelemben tartóztat fel egy német alakulatot, megmentve ezzel társaik ezreit a másodvonalban. [Ajánlott kritika]

18. Apokalipszis most (1979)

A kép forrása: variety.com

A vietnámi háborúba kalauzolja el a nézőket Francis Ford Coppola rendezése, az Apikalipszis most, melyben egy őrült amerikai főtiszt, bizonyos Walter E. Kurtz eredes (Marlon Brando) saját királyságot hoz létre a háború poklának mélyén. Coppola filmje látványosan szemlélteti, hogy mivé fajulhat egy ember jelleme a kegyetlen háborús körülmények között.

17. Sztálingrád (1993)

A sztálingrádi háborús pokol sokkoló megjelenítése a Sztálingrád című film, mégpedig német készítésben. A rendező: Joseph Vilsmaier. A néző átélheti a bekerített német katonák szenvedéseit a földig rombolt Volga menti városban. [Ajánlott kritika]

16. Levelek Ivo Dzsimáról (2006)

A kép forrása: LINK

A második világháború csendes-óceáni frontján, a Japánhoz közeli Ivo Dzsima szigetén játszódik ez a film, mely Clint Eastwood rendezésében különleges képet fest számunkra a japánok elszántságáról. A szamurájok leszármazottai 40 napon keresztül tartóztatják fel a hatalmas túlerőben lévő amerikaiakat.

15. A túlélő (2013)

Valós, megtörtént eseményeket dolgoz fel Peter Berg filmje a Túlélő, mely az amerikaiak egyik 2005-ös afganisztáni bevetését tárja elénk. Az akció balul végződik, a 4 fős különleges egységet korán felfedezik és bekerítik, sőt a felmentésükre érkezőkkel is végeznek. Összesen 19 amerikai esik el. Egyetlen katona tud csak elmenekülni, ő a túlélő Mark Wahlberg alakításában. [Ajánlott kritika]

14. A piszkos 12 (1967)

A kép forrása: slashfilm.com

Régi nagy klasszikus a Piszkos 12 című film 1967-ből, mely E. M. Nathanson világhírű regényét dolgozza fel olyan világsztárokkal mint Charles Bronson, Donald Sutherland és Telly Savalas. Köztörvényes bűnözők öngyilkos küldetésére ad parancsot a szövetséges hadvezetés azzal a kedvezménnyel, hogy ha túlélik, elengedik büntteésüket. Vezetőjük a harcedzett Reisman százados (Lee Marvin). 

13. A tengeralattjáró (1981)

A kép forrása: warhistoryonline.com

Nyomasztóan sőt szinte sokkolóan realista film az 1981-es Das Boot (A tengeralattjáró) mely egy adott U-boot német legénységének küzdelmeit mutatja be a második világháborúban. Wolfgang Petersen nem a rendezésért hanem a forgatókönyvért kapott Oscart, bár mindkettőért megérdemelte volna. [Ajánlott kritika]

12. Acéllövedék (1987)

A kép forrása: colombiainforma.info

Lélekörlően kőkemény film az Acéllövedék, Stanley Kubrick világhírű rendezése a vietnámi háborúba küldendő fiatalok kiképzéséről. A film egyik különlegessége, hogy az embertelen Hartmann őrmestert az az R. Lee Ermey alakítja aki a valóságbsn is 11 évet szolgált a tengerészgyalogságnál és a vietnami háborút is megjárta. [Ajánlott kritika]

11. A híd túl messze van (1977)

A kép forrása: military-history.org

Egy valós és megtörtént szövetséges hadműveletet mutat meg a néző számára Richard Attenborough filmje A híd túl messze van. A helyszín Hollandia, az időpont pedig 1944 ősze. Az angol hadvezetés elszánja magát egy hatalmas ejtőernyős légidesztant támadásra, melynek legfőbb célpontja a hollandiai hidak gyors elfoglalása. Hiba csúszik azonban a számításba, a térségben jelentős német páncélos erők vannak, ráadásul az utolsó, arnhemi Rajna-híd túl messze van ahhoz, hogy időben felmentsék. A főszerepekben: Sean Connery, Gene Hackman, Antony Hopkins, Robert Redford, James Caan, Michael Caine, Edward Fox [Ajánlott kritika]

10. Ryan közlegény megmentése (1998)

A kép forrása: imdb.com

Valós alapokon nyugvó második világháborús történet a Ryan közlegény megmentése Steven Spielberg rendezésében. A film első 10-15 perce a normandiai partraszállást mutatja be, mégpedig a film-történelem legélethűbb módján. Később egy küldetés bontakozik ki előttünk: egy amerikia katonai osztagnak Miller százados azaz Tom Hanks vezetésével Ryan közlegényt (Matt Damon) kell kimentenie a frontvonalból, mert testvérei sorra elestek már és a hadvezetés úgy dönt az utolsó Ryan testvér hazatérhet. [Ajánlott kritika]

9. Ellenség a kapuknál (2001)

Kép forrása: www.kino.de

Az ellenség a kapuknál központi témája egy szovjet mesterlövész, bizonyos Vaszilij Zajcev harca Sztálingrád romjai között. Jean-Jacques rendezése és Jude Law játéka átélhetővé teszik a sztorit, melyben még szerelem is előfordul Zajcev és a csinos Tania (Rachel Weisz) között. A végén a szovjet hős megküzd a német Kőnig őrnaggyal (Ed Harris). Az ellenség a kapuknál egy remek látványvilágú izgalmas, fordulatos háborús mozi. [Ajánlott kritika]

8. A halál 50 órája (1965)

A kép forrása: warhistoryonline.com

A második világháború végén, 1944 karácsonyán a németek még egy utolsó, nagy és elszánt támadásra indulnak a belgiumi Ardennek havas dombjai között a szövetségesek ellen. Az offenzívában a nácik minden harckocsi-tartalékukat és legjobb páncélos parancsnokukat is bevetik, ő Martin Hessler ezredes (Robert Shaw). A hírneves német tisztnek 50 órája van kettévágni a szövetségeseket és ezzel megfordítani a háborút menetét. A hadművelet azonban kudarcba fullad mert az ezredes tankjai kifogynak az üzemanyagból és a szövetségesek depóit nem tudják elfoglalni. [Ajánlott kritika]

7. A szakasz (1986)

A kép forrása: mymovies.it

Oliver Stone 1986-ban készítette el a mai napig legjobb Vietnami háborús filmjét. A cselekmény középpontjában egy fiatal újonc, Chris Taylor (Charlie Sheen) áll, aki váratlanul a háború poklában találja magát. Vietnamban egy olyan alakulatba kerül, ahol két őrmester testesíti meg a jót és a rosszat: az embertelenné válást és a józanságot. Egyikük Barnes őrmester (Tom Berenger) a helyiekkel kegyetlen, másikuk Elias őrmester (Willem Dafoe) viszont emberséges. Kettejük rivalizálása testesíti meg a háború poklába kerültek kettős belső világát: az egyiket mely a borzalmaktól elállatiasodhat és a másikat, mely a tragédiák közben is megmarad embernek. [Ajánlott kritika]

6. Nyugaton a helyzet változatlan (2022)

A kép forrása: A kép forrása: deutscher-filmpreis.de

Látványos és átélhető, sok helyen sokkoló a Remarque regényt 2022-ben megfimesítő Nyugaton a helyzet változatlan. Edward Berger rendezése megérdemelten kapott 4 Oscart 2023-ban. A cselekmény néhány 18 éves német katona sorsa körül forog, akik az első világháború nyugati frontján megtapasztalják a háború minden létező kegyetlenségét: bajtársaik halálát, az éhezés, a mostoha körülményeket, az állandó sarat, a hideget és a pusztulás ezernyi megnyilvánulását. [Ajánlott kritika]

5. Kelly hősei (1970)

A kép forrása: blog.elmc.co

A Kelly hősei a második világháborús nyugati fronton harcoló amerikai katonák egy csoportjáról szól, akik magánakcióba kezdve indulnak a front túloldalára. Céljuk egy bank megtámadása, ahol zsákmányolt aranyrudakat őriz a német hadsereg. Brian G Hutton vicces karakterekkel és humoros párbeszédekkel tárja elénk rendhagyó történetet olyan sztárok szerepeltetésével, mint Clint Eastwood, Donald Sutherland és Telly Savalas. [Ajánlott kritika]

4. Kémek a Sasfészekben (1968)

A kép forrása: LINK

Egyszerre kémtörténet, háborús film és kommandós-sztori az 1968-as Kémek a Sasfészekben. A rendező Brian G Hutton, a főszerepekben pedig Clint Eastwood és Richard Burton látható. A történet helyszíne az ausztriai Hohenwerfen vára, melyet a filmben Schloss Adlerként emlegetnek és a német kémhálózat központjaként mutatják be. A sztori szerint angol-amerikai ejőernyősöket küldenek a német erődbe, hogy kiszabadítsák a nácik által elfogott Carnaby tábronokot. Ám közben egy szövevényes és fordulatos kémtörténet is kibontakozik, melyben senki nem az, akinek mondja magát. [Ajánlott kritika]

3. A sólyom végveszélyben (2001)

A kép forrása: LINK

Az amerikaiak 1993-as szomáliai bevetéséről és tragédiájáról szól a Ridley Scott által rendezett Sólyom végveszélyben (Black Hawk Down) című háborús dráma. A főszerepeben: Josh Hartnett, Ewan McGregor, Tom Sizemore, Eric Bana, Tom Hardy, Orlando Bloom, Jason Isaacs és Willam Fichtner látható. A film valójában egy alig 60 percesre tervezett de végül két naposra nyúló akciót mutat be, mely balul sül el, mert a szomáliai Aidid hadúr hálózata időben mozgósítja az egész várost sok ezer szomáliait indítva az amerikai rangerek ellen (akiket be is kerítenek). A végeredmény 19 elesett amerikai katona. Ridley Scott élethűen láttatja az eseményeket, szinte mi magunk is ott vagyunk a harcoló fiatal katonák között, átérezve félelmeiket, kétségbeesésüket és elszántságukat. Listámon ez a bronzérmes film. [Ajánlott kritika]

2. A fegyvertelen katona (2016)

A kép forrása: thinkingfaith.org

Mel Gibson 2016-os háborús filmje egy valós hőstettre épül: Desmond Doss őrvezető ugyanis 1945 április 29-én Okinawa szigetén a második világháború egyik legpusztítóbb csatájában 100 katonatársának életét mentette meg a Hacksaw Ridge nevű magaslaton. A sztori érdekessége, hogy az említett katona vallása miatt (hetednapi adventista) megtagadta a fegyveres szolgálatot, viszont ragaszkodott ahozz, hogy felcserként (mint egészségügyi katona) ott lehessen a csatákban. A főszerepben Andrew Garfield látható, aki elképesztően jó alakítással mutatja meg Doss küzdelmeit a sereg vezetőivel szemben majd később a fronton, ahol hőstettét véghezvitte. Listám ezüsérmese lett Mel Gibson legjobb rendezése. [Ajánlott kritika]

1. A leghosszabb nap (1962)

A kép forrása: wp.feffreyhunter.net

A képről pár szó: Jefffrey Hunter színész alakítja John H. Fuller őrmestert, akit hadnaggyá léptet elő Cota tábornok a normandi partraszállás során. Sajnos a frissen előléptetett Fuller hősi halált hal mikor műszaki alakulatával átrobbantja a parti sáncot, hogy a parton rekedtek áttörjessenek. A leghosszabb nap című film amerikai és német szemszögből is megmutatja a normandiai partraszállást. Rendező Ken Annakin, főszerepekben: Henry Fonda, John Wayne, Sean Connery, Richard Burton. A legjobb háborús film, mert átélhetően, több szemszögből és a partraszállás átfogó bemutatásával tárja a néző elő az emberiség legnagyobb hadműveletének menetét, mégpedig remek alakításokkal. [Ajánlott kritika] 

Edward Berger 2022-es háborús történelmi drámája, a Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues) összesen 9 Oscar-jelölést kapott 2023-ban, melyből 4-et díjra is tudott váltani, mégpedig a legjobb nemzetközi díj, a legjobb látványterv, a legjobb eredeti filmzene és legjobb az oparatőr kategóriákban.

A kép forrása: deutscher-filmpreis.de

Látva a 95. Oscar-gálát, végre elmondhattuk: olyan filmet jutalmaztak, mely kimagaslóan színvonalú szinte minden téren, és megérdemelten kapja meg azokat a bizonyos arany szobrocskákat. A script és a rendezés ugyanis átélhetően valósítja meg Erich Maria Remarque 1929-es világhírű regényét. A nagysikerű műnek egyébként eddig három filmes feldolgozása született: 1930-ban, aztán 1979-ben és végül 2022-ben. Az 1979-es változat Emmy-, és Golden-globe díjakat, az utolsó pedig már említetten Oscar-elismeréseket is kapott.

A 2022-es film legnagyobb erőssége a sokkoló látványvilág, melyben a különböző fiatal karakterek - egy adott baráti kör tagjai: Paul, Albert, Tjaden, Franz - megélik a háború borzalmait, szinte gyermekként, alig 18 esztendősen. A néző szinte maga is ott van velük az észak-franciaországi lövészárkokban, a sárban, a halottak között, a bombatölcsérek mélyén, vagy éppen a gyilkos rohamokban. A film alapjául szolgáló regényt megíró Remarque maga is szolgált 1917-ben a nyugati fronton (megsérüléséig), így személyes élmények alapján írta meg művét.

Nekem nagyon tetszett a filmben, hogy bemutatják Matthias Erzberger német miniszter tárgyalásait a franciákkal. A német politikust (akit egyébként a valóságban 3 évvel később megölnek a nacioanlisták a fegyverszünet aláírásáért) Daniel Brühl alakítja (mégpedig nagyon jól). A francia tárgyalófelek, tábornokok pökhendi lekezelő stílusa a német küldöttséggel szemben egyértelműen látszódik a filmben.

A kép forrása: www.film-netz.com

A német Friedrichs tábornok alakja viszont számomra abszurd, hiszen értelmetlen rohamra küldi embereit a háború legutolsó pillanataiban is. Valószínűleg egy kitalált figura, viszont a karakter megformálója Devid Striesow átütő teljesítményt nyújt. A főszereplőt Felix Kammerert is elismerés illeti Paul Bäumer megformálásáért. Picit túlzásnak érzem, hogy a forgatókönyv és rendezés szó szerint a legutolsó pillanatra időzíti halálát, amikor már valóban véget érnek a harcok. De ennek dacára, ezt az apró kritikát leszámítva a film végig sokkolóan realisztikus és elgondolkodtató, tényleg mellbevágó látvány-világgal.

Értékelésem természetesen 5 csillag, hiszen az utóbbi évek legjobb háborús filmje (és az összes eddig elkészült háborús produkció között is élmezőnyben van).

*** 

Amerikai film, rendező: Roman Polanski, készítés éve: 2002

Wladislaw Szpilman lengyelországi zsidó származású zongoraművész történetének és második világháború alatti bujkálásának majd csodával határos megmenekülésének valósághű megfilmesítése az egyik legjobb valaha elkészített filmes alkotás, amit bármikor is kamerával rögzítettek a mozgókép 130 éves múltjában (a Lumiére testvérek óta). Roman Polanski zseniális rendezése és Adrien Brody fantasztikus alakítása teszi különlegessé az önmagában is lenyűgöző sztorit. A valódi Szpilman zsidóként túléli a németek bevonulását, majd családja elhurcolását, később pedig a varsói zsidók gettókba, illetve haláltáborokba hurcolását is. A híres varsói gettólázadásból is kimarad, mert még időben kimenekül Varsó keresztények lakta részébe. Később túléli az 1945-ös utcai harcokat is (amikor a szovjetek végre kiűzik a lengyel fővárosból a nácikat), bár ekkor tényleg majdnem lelövik öltözete miatt (mely egy német katonai kabát, a hideg elleni védekezésül). Szpilman hihetetlen élni akarásával minden akadályt képes leküzdeni, pedig többször is egy hajszálon múlik az élete. Néha a szerencse szegődik mellé, de többnyire kitartása és életszeretete, illetve örök optimizmusa menti meg. Mindez valóban csodával határos, mert mindenki más meghal: családtagjai, barátai is, ismerősei is.

A filmben láthatjuk a második világháborús Varsót, a helyi gettót és egészen elképesztő jelenetsorokban a német nácik bevonulását, majd kegyetlenségeit is. Megdöbbentő, hogy a legvégén egy német tiszt, egy bizonyos Hosenfeld százados menti meg a zongoristát a biztos haláltól. A filmben egyébként a szintén német származású Thomas Kretschmann alakítja a megmentő századost. Az a jelenet, melyben a német tiszt megtalálja Szpilmant, majd megkéri, hogy zongorázzon neki, szerintem a film legszebb jelenete.

A zongorista egy különleges film, és nagyon sokszor megnéztem (legalább egy tucatszor), és mindig erőt adott számomra annak az egyszerű gondolatnak a tanulsága, hogy bármi rossz is történik velem a jelenben, az semmi ahhoz képest, amit Szpilman túlélt akkoriban. Így panaszkodni is felesleges, mert minden kibírható, ezt bizonyította Szpilman élettörténete. A valóságban A zongorista 88 évesen, 2000. július 6-án hunyt el, egy hihetetlen életút végén. Értékelésem természetesen 5 csillag a filmre.

Amerikai film, rendező: Ridley Scott, készítés éve: 2001.

Rangerek és Delta Force különítményesek közös akciója zajlott 1993. október 3-án az afrikai Szomália fővárosában, mely később a mogadishui csata néven lett ismert. Az akciót eredetileg William F. Garrison tábornok törzse 50-60 percesre tervezte: egy gyors behatolással az Aidid nevű helyi hadúr területére. A cél az említett hadúr fontos helyetteseinek és embereinek elrablása, túszul ejtése volt.

A bevetett erők: 75 ranger, 40 deltás és 12 terepjáróban további különítményesek. A haditerv nagyban épített a váratlanságra. Ám sajnos a meglepetés elmaradt, mert a meginduló helikopterekről szinte azonnal értesítették Aidid hálózatát, így a szomik felkészülten várták az amerikaiakat. A szomáliai harcosok az egész várost a rangerek ellen fordították, mozgósítva több száz állig felfegyverzett helyi lakost, így a bevetés egyetlen óra helyett két teljes napra elhúzódott, és 19 amerikai katona halálát hozta.

Bár az angol Wikipedia 300 és 700 közé teszi az elesett szomáliaiak számát, a csata egyértelműen az amerikai hadtörténelem egyik legnagyobb kudarcaként vált ismertté. Ridley Scott komolyan vette a nevezetes bevetés feldolgozását: életszerűen, teljes realizmussal készítette el filmjét, melynek címébe az amerikai hadsereg egyik szimbólumaként ismert Black Hawk helikoptereket hA elyezte el (Black Hawk Down) nagyon is találó módon. Filmjében érzékletesen jelenik meg a dráma, a bekerített amerikai katonák elkeseredett küzdelme, mely már az első néhány óra után reménytelennek tűnik.

Látunk sebesült és haldokló fiatalokat, akik egy rosszul megtervezett akció áldozatai lesznek sok ezer kilométerre hazájuktól és családtagjaiktól. Scott a főszerepekre is tehetséges színészeket kért fel: Tom Sizemore, Ewan McGregor, Eric Bana, Josh Hartnett alakítják azokat a katonákat, akiken az akció nagy része múlott. A végeredmény egy véres, izgalmas és átélhető háborús dráma, mely elgondolkodtatja a nézőt arról, hogy egy-egy rossz politikai vagy katonai döntés mennyi áldozatot eredményezhet azok között, akik a legtöbbet hajlandóak adni hazájukért. Az egyik legjobb film ebben a műfajban.

***

Az 1968-as Kémek a sasfészekben című háborús film Brian G. Hutton rendezésében egy igazi klasszikus. Bár a cselekmény nem valós eseményekre épül, a történet logikája, a német kémhálózat bemutatása és a helyszínek megjelenítései valósak.

A Salzburg közelében fekvő ausztriai Hohenwerfen vára maga a Sasfészek (Schloss Adler), ahol a németek kémközpontja működik a háború idején. Legalábbis a film szerint. Ide viszik a németek az általuk elfogott Carnaby tábornokot, akiről nem tudják, hogy valójában csupán egy színész. A szövetségesek szándékosan intézik ugyanis úgy, hogy az áltábornok odakerüljön. Így egy menekítő csapatot szervezhetnek, melybe beosztják azokat az angol hírszerzőket, akik gyanúsak számukra mint kettős ügynökök. Az egész dolog arra megy ki, hogy kiderítsék, kik a németeknek dolgozó, de a britekhez beépült ügynökök.

A film végig fordulatos, miközben rengeteg harcot is kapunk. Plusz ott van a havas osztrák Alpok hihetetlen látványa is. Richard Burton alakítja a különítményt vezető angol tisztet, akinek a legfőbb segítője Schaffer hadnagy Clint Eastwood alakításában. Mindketten nagyon jók. Értékelésem: 5 csillag, mert kémtörténetként és háborús filmként is élvezetes.

***

A legjobb háborús filmek egyike a 2016-os, Mel Gibson rendezte második világháborús A fegyvertelen katona, mely szinte teljes egészében megtörtént eseményeket dolgoz fel. A helyszín a második világháborús Okinawa szigetcsoport, ahol Japán az utolsó leheletéig harcol az amerikaiakkal. A legkomolyabb harcok az úgynevezett Hacksaw-fennsík nevű magaslaton zajlanak.

Az amerikai katonák között indul bevetésre 1945. április 29-én egy Desmond Doss nevű szanitéc, aki aznap 100 sebesült társa életét menti meg. A filmben Andrew Garfield alakítja, hihetetlenül színvonalas játékkal. Megismerjük Doss őrvezető családi hátterét, szerelmét, a szintén nagyon vallásos Dorothyt (akit a gyönyörű Teresa Palmer alakít), illetve fiatal éveit és azt az elszántságot, amivel elhatározza, hogy fegyver nélkül teljesíti katonai szolgálatát. Bár katonatársai, tisztjei és szinte mindenki szembeszáll döntésével, ő mégis kitart amellett, hogy fegyver nélkül is tud hasznos katona lenni.

Az események pedig őt igazolják: egészségügyi katonaként, fegyver használata nélkül tart társaival a Hacksaw-fennsíkon, majd a japán ellentámadás után egymás után menti meg a megsebesült társai életét. Mel Gibson élete legjobb rendezésével készítette el A fegyvertelen katonát. Értékelésem természetesen 5 csillag.

***

Egy régi nagy klasszikus A halál 50 órája című 1965-ös, Ken Annakin rendezte második világháborús film, mellyel kapcsolatban ugyanakkor be kell ismerjük, hogy bizony történelmi hibáktól hemzseg. Ennek dacára izgalmas, látványos és jó alakításokkal teli alkotás.

A hibákat iéletően legelső helyen említeném meg, hogy az úgynevezett ardenneki offenzíva 1944 karácsonyán a nyugati fronton megindítva nem 50 órán keresztül tartott, hanem egy teljes hónapig húzódott. A német harckocsik nem Tigrisek a filmben, hanem M47 Patton tankok. A főszereplő Martin Hessler ezredes, ám ilyen nevű német főtiszt nem vett részt a hadjáratban. Alakjának leginkább egy Joachim Peiper nevű SS-alezredes felel meg, aki viszont háborús bűnöket követett el (malmedy-i mészárlás). Mégis csak 11 évet ült (jogi eljárási hibák miatt).

Robert Shaw ugyanakkor nagyon jól alakítja a karaktert. A film úgy állítja be a német támadás kudarcát, hogy az kizárólag a benzinhiányon múlott, mert nem tudták elérni a szövetségesek depóit. A valóságban több tényezőn is múlott: például azon, hogy kitisztult az ég és az angol–amerikai légierő közbelépett, illetve a szövetségesek rendezni tudták soraikat, és egyszerűen megállították a németeket.

A halál 50 órája mégis jó film, és nagy kedvencem a hibák dacára is, mert visszaadja a háború hangulatát, és nagyon jó alakításokat láthatunk benne, például Charles Bronsontól és Henry Fondától.

***

Jó a rendezés, és látványban is erős A helyőrség című 2019-es amerikai háborús film. Tetszik, hogy valós eseményeket mutat be, viszont bosszantó, ha tényleg úgy történt, hogy az amerikai hadvezetőség ennyire amatőr módon jelölte ki a filmben bemutatott erőd helyét. Alap, hogy olyan helyre építenek katonai tábort, mely nem lőhető be közelről. A filmbeli erőd szinte felkínálja az afgánoknak, hogy támadják meg. A közeli hegyoldalról az egész laktanya szétlőhető volt. Ha nem jöttek volna a vadászgépek, semmi nem marad az amerikaiakból.

Ettől függetlenül jó a film, mert átélhetően visszaadja az ostromot, mely kamdeshi csata néven lett ismert (2009. október 3.) Jók az alakítások is, főleg Romesha őrmester szerepében Scott Eastwood. Ő már a táborba érkezésekor megmondja, hogy a tálibok ha akarják, szétlőhetik az egész kócerájt a helyőrség rossz elhelyezkedése miatt. Kár, hogy a legvégén nem mutatják a kitüntetéseket, melyeket a valóságban maga az amerikai elnök adott át nekik személyesen. A Medal of Honort kapták, mely a lehető legmagasabb elismerés. Pontosabban nem átadták, hanem a nyakukba akasztották.

A helyőrség többször nézős, remek háborús film, melyre én a mafab felületén laklamazott minősítési rendszert használva 4 csillagot adok.

***